nomád

 Egyszerű és nagyszerű. Így jellemezhetném a tegnapi ebédünket. Biztosan születni kell ilyennek is, mint én, de ezt a kaját el nem cserélném, semmilyen háromfogásos vasárnapi ebédért. Van annak valami különleges zamata, hogy szabadtüzön, uszadékfán sült meg az étel. Amíg a parázson sül alumínium tálcán, a bepácolt cukkini és paprika, addig a parázs alatt fóliában a krumpli és a hagyma. Igaz kissé szenes, kissé kormos, nagyon füstös ízű, de számomra a világon a legjobb étel. A számban is összefut a nyál, ha eszembe jutnak ezek a nomád körülmények között készült, mégis pazar ételek.

Íme a tálalás. Elegánsan, a homokra leterített polifoam szőnyegen, műanyag tányérból, kézzel lábbal ehető finomság. Héjában sült krumpli és hagyma, kissé szenes állapotban, rajta olvadó sós vajjal, egy főtt tojás, pár szelet grillezett cukkini és paprika társaságában. Mennyei! :) Aki próbálta tudja miről beszélek, aki meg még eddig nem, az sürgősen pótolja a hiányosságát. :)